The Omen
prev.
play.
mark.
next.

:20:00
- A nagykövet úr és a felesége.
- Jó napot.

:20:03
Nos, tudom, hogy nehéz most Önöknek,
és nem is akarok zavarni.

:20:09
Azért vagyok itt, hogy részt vállaljak
a problémáik megoldásában.

:20:13
Segítek a kisfiúnak elfelejteni, ami történt.
:20:16
Attól tartok, uram,
hogy néhány fiatal dadának honvágya van,

:20:19
és gondot okoznak az udvarlók.
:20:24
Én mindezekrõl réges-rég lemondtam.
:20:27
És most megnézhetném a kisfiút?
:20:33
Igen, persze.
Fönt van az emeleten. Megmutatom.

:20:36
Engedjék, hogy négyszemközt beszéljek vele!
Hadd ismerkedjünk meg így!

:20:42
- Szégyenlõs idegenek elõtt.
- Ó, nem. Elõttem nem lesz.

:20:48
- Nos, nem hiszem...
- Szerintem jó lesz.

:20:51
Próbáljuk meg!
:20:55
Akkor jó.
:20:57
- Hortonné.
- Erre, Baylockné.

:21:00
Bocsánat.
:21:09
- Tetszik.
- Igen, jónak tûnik.

:21:11
Hol találtad?
:21:14
- Hol találtam?
- Igen.

:21:16
Nem én találtam. Azt hittem, te hívtad.
:21:23
A fordulónál jobbra, a szemközti ajtó.
:21:26
- Azonnal felküldöm a csomagjait.
- Köszönöm.

:21:32
- Baylockné.
- Igen, asszonyom?

:21:35
Bocsánat, de kicsit megzavarodtunk.
:21:39
Ó! Miért?
:21:41
- Azt sem tudjuk, hogy került ide.
- Az ügynökség küldött.

:21:46
- Az ügynökség?
- Igen, tudja, olvasták, hogy mi történt...

:21:52
az elõzõ dadájukkal, és küldtek egy másikat.
:21:57
- Már értem.
- Azért felhívom õket.


prev.
next.