Annie Hall
prev.
play.
mark.
next.

:40:00
Tökéletes. A feltételek adottak,
:40:04
...nem akarsz fényképeket elõhívni? Na, gyerünk gyorsan.
:40:13
- Valami baj van?
- Nincs, miért?

:40:16
Nem ismerek rád. Mintha valahol máshol lennél.
:40:19
Minden rendben.
:40:21
Tényleg?
:40:23
Valahogy olyan más vagy.
:40:25
Kezdjük már, jó?
:40:27
A mozdulataid is, csak úgy szokásból...
:40:31
Alvy, nem tudod, hová tettem a rajzfüzetemet?
:40:33
Gondoltam amíg ti gyömöszölitek egymást, én rajzolgatok.
:40:36
Tessék, hát mondom, hogy nem vagy az ágyban!
:40:38
A testem itt van Alvy.
:40:41
Jó, a tested igen, de nekem nemcsak a tested kell!
:40:43
Akkor szívok egy kis füvet.
:40:45
Hát pontosan azt nem akarom, hogy füvet szívjál elõtte.
:40:48
Mert én a színpadon is utálom, ha narkósok röhögnek rajtam,
:40:52
...mert annak valahogy semmi értéke. Nélkülem is folyton röhögnek.
:40:54
Te mindig mulatságos vagy?
:40:56
Most szeretkezünk vagy pedig interjút készítesz velem?
:40:59
Ennek a kisujjában van a szakma. Nyugodtan írasson vele.
:41:02
Igen, igen. Hallottam, hogy jókat ír.
:41:05
Megmutatom, mit csináltam idáig, hogy legyen valami fogalma rólam.
:41:07
Nyilván látja, hogy nem vagyok az a komikus alkat, nincs meg az az elõnyöm, hogy az emberek már a külsõmön röhögjenek.
:41:10
Ezért már az elsõ szónak olyannak kell lennie, hogy a közönség dõljön.
:41:12
Ha jó a szöveg,
:41:15
...én aztán már hozzáadom a magam klasszisát, világos?
:41:19
Na én általában egy nyitódallal kezdek.
:41:21
Megszólal a zene.
:41:23
Itt én bejövök. Csak hogy végre összejött!
:41:26
Ennyi nép mit értem összejött!
:41:29
Ha megkérdik, mi lesz ma a szám,
:41:31
Azt mondom, bízzák csak rám!
:41:34
Itt zene állj, és elkezdek vicceket mesélni. Na ebben kellene segítenie.
:41:37
Mire gondolok? "Uraim, most jövök Kanadából.
Tudják, milyen emberek laknak ott?

:41:40
Az egyiknek azt mondtam, Jeanne d'Arc. És azt hitte, hogy ez egy fogpaszta."
:41:44
- Na aztán találkoztam egy favágóval.
- Eszelõs a fazon.

:41:49
Õrület, hogy rázza magát.
:41:52
Ha most rögtön nem hagyja abba, én elkezdek okádni.
:41:54
Miért kell nekem ilyen emberekkel dolgozni?
:41:59
Már nem bírom sokáig magamra erõltetni ezt a vigyorgást.

prev.
next.