1:36:04
Tudjátok meg!
Az évek gyorsan szállnak.
1:36:08
Újra és újra mondtam a Mesét.
1:36:11
De ez nem egy test története.
Mindannyiunk története.
1:36:15
Figyelni kell és emlékezni.
1:36:18
Mert amit ma hallasz, elmondod
annak, aki holnap születik.
1:36:23
Hátrafelé nézek most,
vissza a történelembe.
1:36:27
Látom azokat, akik megkapták
a szerencsét és hazaindultak.
1:36:32
Ide vezetett utunk, és szívvel vesszük,
mert láttuk az, ami régen volt.
1:36:38
Egy pillantás, és láttuk,
hogy jól megõriztük.
1:36:41
Azokban, akik elõttünk jártak,
tudás volt, amit meg sem értünk...
1:36:46
amirõl nem is álmodtunk.
1:36:49
Számolódik, egyre számolódik az idõ.
1:36:53
És mi már tudjuk...
1:36:55
hogy nem semmiség megtalálni
azt, ami volt és elveszett.
1:36:59
De ez a mi vándorutunk.
Végig kell járnunk.
1:37:03
És senki se tudja, hova vezet.
1:37:07
És mégis, minden este
mondjuk a Mesét...
1:37:11
hogy emlékezzünk, kik voltunk,
és honnan jöttünk.
1:37:15
De leginkább arra kell emlékeznünk,
aki ránk talált...
1:37:19
aki eljött, hogy megmentsen.
1:37:22
És kivilágítjuk a várost.
Nem csak neki...
1:37:25
hanem azoknak is, akik
még ottragadtak.
1:37:28
Mert tudjuk, hogy
eljön az este...
1:37:31
amikor meglátják a távoli fényt...
1:37:33
és õk is hazatérnek.
1:37:40
...Byronnak