:52:02
Tudom.
:52:04
Ön ki volt?
:52:06
Hogy én? Semmi különös.
:52:08
Ó, mindannyian különösek vagyunk.
:52:10
Úgy értem, nem Kleopátra vagy Hannibál
voltam, vagy efféle híres, nagy ember.
:52:15
Tudom, hogy nem Kleopátra volt.
:52:18
Az én voltam!
:52:22
Nem akarom, hogy itt legyen a házban!
:52:24
Mama, nem értelek téged.
Miért kellene most egyszeriben elmennie?
:52:28
Megvan rá az okom. Legyen elég ennyi.
:52:31
Mit értesz az alatt,
hogy,,Legyen elég ennyi"? Mit csinált?
:52:34
Furcsa.
:52:36
Mama, a furcsaság nem büncselekmény.
:52:39
Ha az volna, akkor te az életfogytiglani
büntetésedet töltenéd!
:52:41
Miranda, semmit sem tudunk róla.
Egy utcán kóborló alak.
:52:45
- Lehetne akár egy...
- A Yale-en végzett!
:52:48
Megint olyasvalakit kedveltem meg,
aki neked valamilyen különleges és
:52:52
megmagyarázhatatlan okból nem tetszik.
:52:54
Így aztán kiparancsolod a házból,
mint valami latin-amerikai hadvezér.
:52:58
És az én életem semmit sem számít?
:53:00
Belefáradtam, hogy olyan fiút próbáljak
találni, aki neked megfelel. Õ nem apa.
:53:07
Senki sem az.
:53:09
Elmegy, és kész.
Menj le most rögtön, és mondd meg neki!
:53:14
Te mondd meg neki.
:53:15
Rendben...
:53:18
Megmondom!
:53:32
- Alex!
- Mama...
:53:37
Ragyogóan festesz papa szmokingjában.
:53:46
Hozom a kocsit, anya.