:17:34
Te akarsz valamit. lsmerem a hercegnõmet.
:17:39
Na, ki vele.
:17:41
Clark asszony telefonált a könyvtárból.
:17:44
- Teljes állásban tudnának alkalmazni.
- Már így is heti három délelõtt dolgozol,
:17:49
de ezt még eltûröm,
mert tudom, szereted a könyveket.
:17:53
De az otthonunk?
Az otthonunkat kevésbé szereted?
:17:57
Késett már egyszer is
a vacsorád az asztalról?
:18:01
Bizony igen,
ha jól emlékszem, nem is olyan régen.
:18:04
Két teljes napot.
:18:07
Az hat hónappal ezelõtt volt.
:18:10
Anyám volt a mindenem. Sosem bocsátom
meg magamnak, hogy nem élhetett itt velünk.
:18:15
Nem kéne úgy gyötörnöd magad.
:18:18
Mindig szeretettel bántál vele.
:18:20
De meghalt, Martin.
El kellett mennem a temetésére.
:18:23
Ha szólsz, elvittelek volna.
Így én is végsõ búcsút vehettem volna tõle.
:18:29
De magyarázat nélkül eltûntél.
:18:31
Nem tûntem el.
:18:34
- Emlékeztesselek rá, mennyire aggódtam?
- Ne.
:18:38
Eleget emlékeztettél rá aznap este,
amikor visszajöttem.
:18:42
- Talán azt képzeled, hogy élveztem?
- Ó, istenem, dehogy.
:18:46
Hisz akkor szörnyeteg lennél.
:18:52
Ha nem ismernélek, még azt hinném,
veszekedést provokálsz,
:18:55
hogy este ne gyere vitorlázni.
:18:59
Nos, hasznos ez a vita, de jobb,
ha a vitorlázás utánra halasztjuk.