:16:01
-Elengedték?
-lgen, elmehetek.
:16:05
Hogy érzi magát?
:16:06
Ezt minden reggel megkérdezte a férjétöl?
:16:10
Lefogadok,
hogy erre egyböl kiugrott az ágyból.
:16:15
Vajon honnan tudom, hogy férjnél volt?
:16:17
Egyszerû, kedves Miss Watson.
Megnézhetem a kezét?
:16:21
Halvány elszínezödés a gyûrûsujján.
:16:23
És ez a törékeny levegö, ami körülveszi,
arra utal, hogy megsérült.
:16:32
-Szép az akcentusa. Svéd, igaz?
-lgen.
:16:35
Nagyon tetszik a hazája. Hideg, de...
:16:44
-Viszlát, Elizabeth!
-Honnan tudja a nevem?
:16:48
Próbálja ki az itt használt gyógyszereket!
:16:51
Addig nem szabadna felírnia,
míg nem ismeri öket.
:16:53
Tudja, mi mindent hallunk a kórteremben.
:17:01
-Ügyeljen, mit mond!
-Sajnálom, hogy nem tudtunk beszélni.
:17:04
Én is sajnálom. De még beszélhetnénk.
:17:09
Szereti a kórusmûveket?
Beethoven IX. sz/mfón/áját, az Õrõmódát?
:17:12
Egy kis öröm kéne Õnnek.
Van jegyem ma estére.
:17:15
Elmegyünk. Üres szívünket csordultig
töltjük. Keresünk egy éjszakai bárt.
:17:19
Az egész éjszakát ott töltjük,
és csak beszélünk. Mit szól hozzá?
:17:23
Mondjon igent!
Adja meg a számát! Felhívom.
:17:27
Nem erre gondoltam.
:17:28
-Hát akkor mire?
-Arra, hogy beszélhetnénk.
:17:30
Szüksége van rá. Szeretném, ha beszélne.
:17:33
ltt kéne beszélnünk.
:17:35
Tegnap nagyon kimerült volt.
Kezelésre lenne szüksége.
:17:38
-Késésben vagyok! Mennem kell!
-ltt a névjegyem.
:17:40
-Felhív?
-Persze! ''Dr. Elizabeth Bowen''!
:17:44
-Viszlát! Mennem kell!
-Felhív?
:17:47
Valószínûleg nem.
:17:53
A szokásos módon elengedtük. Mi a baj?
:17:56
-Szerintem tévedtünk a diagnózisban.
-Miért?