1:08:01
Lehet, hogy
magának köszönhetem az életemet.
1:08:05
Akkor kvittek vagyunk.
1:08:11
Még egyszer köszönöm,
1:08:15
hogy segített a múltkor.
1:08:25
Olyan csodásan bánt Mr. Altmannal.
1:08:37
Nagyszerûen ért az emberekhez.
1:08:40
lgazán irigylem.
1:08:43
Olyan sokat tudna adni. Ne adja fel!
1:08:47
Amikor 3 éves voltam,
1:08:51
Mozartot játszottam.
1:08:56
12 éves koromra mindent elolvastam.
1:09:03
18 évesen...
1:09:06
a világegyetem központja voltam.
1:09:12
És akkor egy nap arra ébredtem,
hogy elmegyógyintézetben vagyok.
1:09:19
Nem vagyok normális.
1:09:22
Sohasem voltam az.
1:09:34
Nem tudok itt élni tovább.
1:09:40
Nem bírom tovább egyedül.
1:09:44
Egyedül tényleg nem megy.
1:09:50
Szinte fáj.