1:26:01
Ismertem.
1:26:04
Ahhoz épp eléggé,
hogy ne gyászoljam a halálát.
1:26:09
Béke töltött el végre.
1:26:13
Amit új tanítóm adott,
azt Lestattól sosem kaptam volna meg.
1:26:18
Tudtam,
Armand nem titkolja majd el a tudást.
1:26:21
Átsugárzik rajta, mint ablaküvegen a fény.
1:26:38
Madeleine...
1:26:41
Louis nagyon félénk.
1:26:57
Igyon!
1:27:00
Tedd meg!
1:27:01
Én nem tudom, nincs elég erõm hozzá.
1:27:04
-Bezzeg amikor rólam volt szó!
-Fogalmad sincs, mit kívánsz!
1:27:11
Én tudom.
1:27:12
Neked már van új társad!
Csinálj nekem is egyet!
1:27:16
Milyennek látsz minket?
1:27:18
Gyönyörûnek?
1:27:20
Varázslatosnak?
1:27:22
Fehér bõr, tüzes tekintet...
De a sorsunkról fogalmad sincs!
1:27:27
Az a gonoszságod,
hogy nem tudsz gonosz lenni!
1:27:30
De nem kínzol tovább!
1:27:33
Ne zsarolj! Nem tudom megtenni!
1:27:35
Velem bezzeg megtetted!
1:27:38
Elragadtatok az anyámtól,
mint két mesebeli szörnyeteg.
1:27:43
Most meg sírsz!
1:27:45
De a könnyek már nem segítenek.
1:27:48
Add õt nekem, Louis!
1:27:50
Tedd meg ezt, ha már elhagysz!
1:27:55
Istenem!
1:27:56
Még mindig szeretlek,
1:27:59
ez a legszörnyûbb.