:47:00
a lapok nem számítanak.
Vakon is nyerek.
:47:07
- Meséljek valamit?
- Kérem.
:47:11
Nemzedékeken át a családom
férfitagjai rabbik voltak
:47:15
Izraelben, elõtte meg Európában.
Ez várt volna rám is.
:47:20
Csodagyerek voltam.
A jesivám büszkesége.
:47:24
Az idõsek szerint 12 évesen
40 éves fejjel értettem a midrást.
:47:30
De mire 13 éves lettem,
:47:34
tudtam, hogy sosem leszek rabbi.
:47:37
Miért nem?
:47:39
Mert bár úgy értettem a Talmudot,
:47:43
nem láttam benne Istent.
:47:46
- Nem csaphatta be önmagát.
- Pedig igyekeztem.
:47:51
Számítottak rám.
:47:54
- A szakmája tiszteletreméltó.
- A családom szerint nem.
:47:59
A szüleim kikészültek,
tönkrementek a döntésemtõl.
:48:04
Apám elküldött New Yorkba
:48:10
távoli unokatestvéreimhez.
:48:12
Végül megtaláltam a helyem, a munkám.
:48:19
És aztán?
:48:21
Teljesen elmerültem a részletekben,
:48:24
megtanultam mindent a jogról, amit tudtam.
:48:27
Legbelül éreztem, hogy erre születtem.
:48:33
- És a szülei kiheverték?
- Nem.
:48:36
Mindig reméltem, hogy sikerül
megváltoztatni a véleményüket,
:48:46
de vigasztalhatatlanok voltak.
:48:50
Apám sosem állt szóba velem.
:48:57
Ha újból végig kéne csinálnia,