Sphere
prev.
play.
mark.
next.

2:01:00
Érted, felvilágosultak vagyunk,
értelmes emberek. . .

2:01:05
nem szórjuk el az üres üvegeket. . .
2:01:07
de amikor ránk került a sor,
a legártalmasabb. . .

2:01:11
legvészesebb, legõrültebb
gondolatainkat manifesztáltuk.

2:01:16
Így volt.
2:01:17
Nem?
2:01:18
Szerinted még bennünk van?
2:01:21
Persze, hogy bennünk van.
2:01:24
És itt a válasz a kérdésre.
2:01:27
Nem változtathatsz a jövõn.
2:01:29
Nem haltunk meg.
De õk nem tudnak róla. Miért?

2:01:34
Nem értelek.
2:01:36
Mert megvan bennünk a képesség. . .
2:01:39
a feledésre.
2:01:43
A feledésre?
2:01:45
Azt akarod, felejtsük el?
2:01:47
Egy pillanat!
Biztos, hogy ezt akarjuk?

2:01:51
Igen.
2:01:55
Ez az emberiség
legnagyobb felfedezése.

2:01:57
Töröljük, mint valami géphibát?
2:02:01
Feltétlenül.
2:02:05
És te, Beth?
2:02:07
Mi a baj, Norman?
2:02:09
Nem könnyû lemondani róla.
2:02:11
Lehetõség volt. . .
2:02:14
ajándék.
2:02:15
Valóra válthattuk volna
az álmainkat.

2:02:18
A történelem legnagyobb ajándéka.
2:02:21
Kapunk egy varázsgömböt.
2:02:23
Azt mondja:
2:02:24
"Képzelj, amit csak akarsz,
és valóra fog válni. "

2:02:30
Rendkívüli ajándék, de mi
olyan primitívek vagyunk. . .

2:02:35
Az vetítettük ki, ami
a legrosszabb bennünk. . .

2:02:39
és nem azt, ami a legjobb.
Ez mit bizonyít?

2:02:45
Nem állunk még készen.
2:02:48
Megvan bennünk a képzelet.
2:02:53
Nézd csak meg, mire mindenre
vagyunk képesek!

2:02:56
Arra, hogy. . .

prev.
next.