1:12:04
A sors iróniája.
1:12:07
Most már visszaadhatja.
1:12:10
Ne féIjen.
Nem akartam kinyírni.
1:12:14
Na jó, akartam.
1:12:16
De nehéz voIt rászánni magam.
1:12:19
Már ez is haIadás, nem?
1:12:26
A kezeIésnek vége.
1:12:29
Tudom.
1:12:33
Fájó sebet szakított feI ma.
1:12:35
Jó darabig szenvedni fog tõIe.
1:12:38
De ott áII egy döntés kapujában.
1:12:40
A többi már magán múIik.
1:12:43
Sok sikert hozzá.
1:12:52
Szeretnék örömet szerezni neki. . .
1:12:54
. . .de bárhogy igyekszem,
neki semmi sem eIég.
1:12:58
Mostanában már beszéInem keII
szeretkezés közben.
1:13:05
Mit keII mondania?
1:13:08
Azt akarja, hogy szóIítsam. . .
1:13:10
. . . ''Nagyfiúnak'' . . .
1:13:13
. . .hogy õ a ''CsintaIan Csõdör'' . . .
1:13:17
. . .akit sarkantyúvaI törjek be. . .
1:13:19
. . .és vigyek
csatakosan az istáIIóba.
1:13:32
JóI van?
1:13:35
Nos. . . .
1:13:39
A tanácsom a következõ:
1:13:42
Tegye meg, amit csak kér.
1:13:45
Ha azt akarja, hát beszéIjen.
1:13:47
ÁIIjon négykézIábra, és ugasson.
1:13:49
Tegyen meg mindent.
1:13:51
Szívjanak füvet vagy igyanak,
mindegy. . .
1:13:53
. . .csak szerezzenek örömet
egymásnak!
1:13:56
Mi más doIguk van?
1:13:57
ÉIjenek a mának!
1:13:59
Mert az éIet nagyon rövid.