1:19:00
Naplójegyzet. Szeptember 1 7.
Szegény Jonathan.
1:19:05
Még mindig beteg, de jótékonyan
hatnak rá az ismerõs londoni utcák.
1:19:10
Számomra, hogy Lucy meghalt,
szomorú újra itthon.
1:19:15
Mintha önmagam egy része halt volna
meg. Csak az a kis remény éltet, -
1:19:20
- hogy talán viszontlátom még
az én hercegemet. Itt van-e még?
1:19:25
Most, hogy férjnél vagyok, még
inkább hiányát érzem a férfinak, -
1:19:31
- aki kitölti lényemet.
1:19:44
- Jonathan? Mi baj?
- Megtestesült!
1:19:48
Mint fiatalember.
1:20:32
Uraim !
1:20:34
Muszáj felnyitnunk Lucy sírját?
Úgyis szörnyû halála volt.
1:20:40
Ha tényleg halott, ez már úgyse
háborgatja. De ha nem halt meg . . .
1:20:46
- Azt állítja, hogy élve temették el?
- Nem.
1:20:52
- Csak azt állítom, hogy élõ halott.
- Ez õrület!