1:27:03
hogy jó-e,
1:27:07
hanem az, hogy túl jó.
1:27:11
Fejlõdésének felgyorsulása a régi
iskolájától idáig olyan mértékben szokatlan,
1:27:16
hogy le kell vonnom
két következtetés közül az egyiket:
1:27:21
vagy rendkívüli tehetséggel van megáldva,
amely most mutatkozik meg,
1:27:27
vagy...
1:27:30
máshonnan szerzi az inspirációt.
1:27:34
Ismerve az elõzõ iskoláját és a hátterét,
1:27:38
bizonyára megbocsátja,
hogy erre a következtetésre jutottam.
1:27:41
Azokat én írtam.
1:27:43
Akkor bizonyítsa be a tehetségét!
1:27:47
A következõ feladata
két hét múlva esedékes.
1:27:49
Keresek magának idõpontot,
amikor eljöhet az irodámba.
1:27:54
Azt szeretném, ha ott írná meg.
1:27:58
Addig is, ha van valami,
amit mondani szeretne...
1:28:04
Semmit sem fogok írni.
1:28:07
Ez mit bizonyít?
1:28:08
Ha egy hét számjegyû gyerek írná ezeket,
mondaná, hogy: "Ismerve a hátterét"?
1:28:13
-Hét számjegyû gyerek?
-1 000 000 dollár.
1:28:15
Hét számjegybõl áll.
1:28:17
Nem hiszem.
1:28:19
Tudod, az emberek
mitõl félnek a legjobban?
1:28:23
-Mitõl?
-Attól, amit nem értenek.
1:28:25
Mikor valamit nem értünk,
a feltevéseinkre hagyatkozunk.
1:28:30
Crawford nem érti,
1:28:32
hogy egy bronxi fekete gyerek
hogyan tud úgy írni, ahogy te.
1:28:36
Ezért azt feltételezi, hogy nem tudsz.
1:28:40
Ahogy én felteszem, hogy õ egy seggfej.
1:28:43
Ismerte, igaz?
1:28:45
Crawfordot? Nem.
1:28:49
De õ azt hitte, hogy ismer.
1:28:50
Akkor honnan tudott a könyvérõl?
1:28:53
Sok író ismeri az írás szabályait,
1:28:56
de nem tudják, hogy kell írni.
1:28:58
Szóval?
1:28:59
Crawford írt egy könyvet négy szerzõrõl,
akik tudtak írni.