:51:04
1988. október 18.
(MÉG 12 NAP)
:51:07
És ha visszamehetnénk az
idõben, hogy lecseréljük azokat a
:51:11
fájdalmas és sötét órákat
valami jobbra?
:51:14
Pl. képekre, vagy mire?
:51:16
Igen, mint... egy hawaii naplemente
vagy a Grand Canyon.
:51:19
Dologokra, amirõl eszedbe jut,
hogy milyen szép a világ.
:51:22
Tudod, már vagy
két hete együtt járunk...
:51:25
És?
:51:29
Én...
:51:33
Meg akarsz csókolni?
:51:42
- Bocs, én, én...
- Várj, Donnie! Én csak...
:51:46
- ... én nagyon szeretlek.
- ...azt szeretném,
:51:48
hogy majd akkor...
:51:51
Mikor?
:51:53
Ha azt juttatja eszembe...
:51:56
Hogy milyen szép is
lehet a világ?
:52:00
Igen.
:52:02
És most épp valami kövés pasas
bámul minket.
:52:12
Köszönjük, hogy ilyen hamar
tudott ránk idõt szakítani.
:52:16
A férjemmel úgy éreztük, ideje
eljönnünk, hogy megbeszéljük...
:52:20
Hogy szerintem mi van a fiukkal?
:52:23
Igen.
:52:27
Nos...
:52:31
ön tud a múltjáról, és arról,
hogy felfüggesztették,
:52:34
mert sértegette a tornatanárát.
:52:36
Nem hinném, hogy ez jó példa.
Szerintem megvolt rá minden oka.
:52:40
Rose, hadd vázoljam,
hogyan látom én a helyzetet.
:52:48
Donnie agresszív viselkedése,
:52:52
a valóságtól való
fokozott eltávolodása,
:52:56
úgy tûnik, abból ered,
hogy képtelen megbirkózni
:52:59
a világ erõivel, amelyektõl
fenyegetve érzi magát.