:26:03
Az olyan embereknek,
mint te és Danyilov...
:26:07
életben kell maradniuk.
:26:08
Akik, könyveket olvastak,
mûveltek.
:26:13
Szükségünk lesz rád
a háború után.
:26:16
És ha te túléled?
:26:18
Mihez fog kezdeni akkor
a haszontalan Vaszilij Zajcev?
:26:22
Gyárban fogok dolgozni.
:26:25
A nagyapám egyszer elvitt
egy gyárba.
:26:30
Volt ott egy ember,
:26:34
fent a gyalogjárón.
:26:37
Õ nem azt a kék ruhát viselte,
mint a többiek.
:26:40
A munkások, akikre felügyelt
nem is értették, hogy mit csinálnak.
:26:44
De számára,
ott fenn,
:26:46
egyszerû,
és érthetõ volt.
:26:49
És azt gondoltam, "Egy nap talán
én lehetek az az ember."
:26:59
Szomorú, hogy olyanról álmodunk
ami sosem történik meg.
:27:04
Miért nem?
:27:09
Te mindannyiunkat túl fogsz élni.
:27:10
:27:13
Te leszel az erdõ
legöregebb öszvére.
:27:32
"150 méterre állnak
a németek a Volgától.
:27:34
Ma az egész világ
erre a 150 méterre figyel.
:27:37
Õk azok, akik
Sztálingrádot...
:27:40
a háború...
:27:42
fõvárosává teszik."
:27:48
Láttad a barátodat...
:27:52
Tányát?
:27:53
Ott van,
a mesterlövészekkel.
:27:58
Mondd el az õrnagynak,
hogy az összes mesterlövészünket...