:18:01
Úgy hagyjuk, amilyen akkor volt,
amikor idekerült,
:18:05
hogy ne ijedjen meg, ha felkel.
:18:08
Jó is volna, így 4 év után.
:18:11
Én hiszek a csodákban.
És neked is hinned kellene.
:18:13
- Nekem? Miért?
- Mert szükséged van rá.
:18:16
Egyszer majd csoda történik veled,
és te észre sem veszed.
:18:21
De meleg van!
:18:23
Vettem egy szert a drogériában...
:18:26
...hogy ne legyenek izzadságfoltok
a munkaruhámon.
:18:29
A hónaljam rendben is van,
de nézz csak az arcomra!
:18:32
- Mi a neve?
- Perspirex.
:18:43
Marco vagyok...
Emlékszel rám?
:18:46
- Hogy vagy?
- Meztelenül.
:18:54
Ruhákat kéne vennem.
Ez itt minden, amim van.
:18:57
Hozhatok néhányat a házadból.
:19:00
Onnan nem akarok semmit.
Talán majd késõbb.
:19:04
- Hová mész?
- A Sybillába.
:19:06
- Õrültnek nézel.
- Miért?
:19:09
- Mert nem akarok hazamenni.
- Nem, értem én.
:19:13
Miután szakítottunk, nem bírtam
abban az ágyban aludni..
:19:17
A kanapén aludtam, a nappaliban.
:19:20
Egy héten át. Aztán végül vettem
egy új ágyat.
:19:25
Ó. Szóval egyedül vagy.
:19:28
Egyedül.
:19:31
-pár hónap múltán-
:19:51
Marco, utána beszélnünk kell.
:19:54
- Már egy órája beszélgetünk.
- Te beszélsz, nem én.
:19:59
Az igaz.