Johnny English
prev.
play.
mark.
next.

:17:02
Mintha itt lenne velünk a szobában.
:17:11
Nézze uram! Van ebben mindenféle herkentyû.
:17:16
Ne a kütyükkel törõdjön!
Koncentráljon az ügyre.

:17:25
MINDIG TILOS A PARKOLAS
:17:33
Jó reggelt uraim.
Köszönöm a türelmüket.

:17:37
A kérdés, amivel szembe nézünk
nagyon egyszerû.

:17:42
Hogyan jutottak be a tolvajok erre
a szigorúan õrzött helyre?

:17:46
És hogyan jutottak ki
az ékszerekkel?

:17:49
Egyszerû kérdés, de mégis én úgy hiszem,
hogy összetett a válasz.

:17:54
- Elnézést, de...
- Kérem, Bough! Éppen jár az agyam.

:17:57
Azt kell megérteniük uraim,
hogy a bûnözõ-zseni

:18:00
nem csak egy sima szobát lát,
hanem egy sor lehetõséget.

:18:05
Hatoljak be az ablakon?
:18:07
Esetleg.
:18:09
- Inkább lógjak be a plafonról?
- Igen uram, de...

:18:13
Ha van valami, amiben egészen
biztosak lehetünk az az,

:18:17
hogy nem a padlón át jött be.
:18:20
Fogom, uram!
:18:22
Jó lesz, csak jöjjön felém, Bough.
:18:25
- De akkor beleesek a lyukba, uram.
- Nem kell pánikolni!

:18:32
Látja már a fenekét, Bough?
:18:34
Még nem, uram!
Egyre szûkül az akna, uram.

:18:37
Kissé agódom, hogy be
fogok ragadni.

:18:40
Higgye el, nem fog beragadni,
ha tovább halad!

:18:44
Igenis.
:18:47
Hát ez az, uram.
:18:50
Lent van már a fenekén, Bough?
:18:52
Nem. Igazából beragadtam, uram.
:18:55
Az ég szerelmére, Bough.
Maradjon ott! Odamegyek.

:18:58
Nem vagyok biztos benne,
hogy ez jó ötlet, uram.


prev.
next.