1:30:01
- Hogy ment nekem, bébi?
- Ó, jól.
1:30:04
Felemelted a gerelyt,
mintha nehéz lenne, de elhajítottad, Dok.
1:30:09
Fel, egyenesen az ég felé.
1:30:11
Soha nem esett vissza.
1:30:14
És akkor elkezdett esni.
1:30:16
Teljesen odavoltam,
mert nem találtam kicsi Shebát.
1:30:21
Olyan sok ember volt,
azt sem tudtam, hol keressem.
1:30:24
Te vártál rám, hogy haza vigyél.
1:30:27
Mentünk,
mentünk a sárban, a latyakban.
1:30:30
A¿ emberek hemzsegtek körülöttünk.
1:30:34
És aztán... Ez a szomorú része, papa.
1:30:38
Hirtelen megláttam kicsi Shebát.
1:30:40
A pálya közepén feküdt, halottan.
1:30:44
Borzasztó rossz volt, Dok.
Senki sem figyelt oda.
1:30:48
De én sírtam, és sírtam.
1:30:51
Nagyon szomorú volt.
A¿ az édes kicsi kutya.
1:30:55
A fehér szõre csupa sár.
Senki sem állt meg, nem törõdtek vele.
1:31:01
- Te nem tudtál?
- Nem engedted.
1:31:05
Folyton azt mondtad: "Nem
maradhatunk, szívem, mennünk kell."
1:31:11
- Nem különös?
- A¿ álmok furcsák.
1:31:21
Nem hiszem,
hogy kicsi Sheba visszajönne, Dok.
1:31:24
- Nem fogom többet hívni.
- Nincs értelme, bébi.
1:31:28
A¿t hiszem, örökre elment.
1:31:33
Csinálom a tojásokat.
1:31:40
Jó itthon lenni.
1:31:58
Fordítás: Lányi Judit