:03:01
Már csak azt remélem,
nem hódít meg a világ.
:03:07
Szerintem ugyanolyan vágyai
voltak, mint neki.
:03:11
És most is azok.
:03:13
Mondjak valamit? 32 évesen
Spanyolországban rábukkantam. . .
:03:18
. . .egy Nagy Sándor szoborra.
:03:21
Akkor is sírtam.
:03:23
Már akkor.
:03:26
Azt akarom, hogy vigye magával
a kardját.
:03:29
- Túl mélyen van.
- Ki lehet szedni.
:03:31
Eltemette az idõ.
:03:33
- És a palástját?
- Túl nehéz.
:03:39
Akkor. . .
:03:42
. . .vigye magával az álmát.
:03:45
A nagy tervet.
:03:49
Folytassa, ahol
õ abbahagyta.
:03:53
A hódítások darabkáiból
összetenni a világot.
:03:56
Egy világból. . .
:03:58
. . .egy nemzetet alkotni.
:04:02
Egy nép, aki békében él.
:04:06
Most már tudom
mit akar tõlem.
:04:09
Tõlünk!
:04:11
A föld közepén, a világ fõvárosában,
egy nemzet. . .
:04:15
. . .Alexandria?
:04:16
Õ választotta.
:04:18
- Én római vagyok.
- Mit számít, ha egy nemzet leszünk?
:04:22
52 vagyok.
Õ 32 volt és elbukott.
:04:25
Nekünk sikerül.
:04:27
Az ön álmai, az ön céljai.
:04:30
Egy emberöltõ nem elég ilyen
álmokhoz, ilyen célokhoz.
:04:35
Nagy Sándor köpenye
nem lehet. . .
:04:38
. . .túl nehéz Rómának és
Egyiptomnak együtt.
:04:42
És mi van ha a kardja
túl mélyre került?
:04:46
A magáé helyettesíti.
:04:48
Összekeveri a politikát
a szenvedéllyel.
:04:51
Hol kezdõdik az egyik s. . .
:04:54
- . . .végzõdik a másik?
- Nem velem.
:04:58
Kleopátra, bármi is legyen az,
hagyja meg. . .