:20:06
Nagyon édes kicsike, kapitány.
:20:08
Csinos és udvarias, és egy hölgy.
Tényleg az.
:20:13
És azt az ételt a rokonainak vittem.
:20:18
Emlékszik rá, kapitány?
:20:20
Táncoltam vele és bemutattam magát neki.
Emlékszik rá, ugye?
:20:24
Emlékszem.
:20:25
Chillum örmester, elmondaná,
hogy ebben a táborban mindenki tudta,
:20:29
hogy az a falu leégett,
és az emberek szétszéledtek?
:20:41
Azt tudom, örnagy, uram,
:20:44
de gondoltam, elüldögélek ott,
és megvárom, amíg visszajönnek.
:20:47
- Hadnagy!
- Igen, uram.
:20:49
Maga szerint
mennyi élelem és löszer tünt el?
:20:52
Három ember egyheti adagja, uram.
:20:57
Nézze, örnagy, felejtse el a szabályzatot!
:21:00
Az egység tagjai
az életüket kockáztatták azért a készletért.
:21:03
Talán elkerülte a figyelmét,
de ö is az életét kockáztatta.
:21:09
Közlegény,
:21:11
magát lelöjük.
:21:14
Hadley!
:21:20
Örnagy, adja át nekünk! Majd én elintézem!
:21:27
Nem engedem, hogy megölje!
:21:29
Maga valamikor katona volt.
Tudja, mit beszéI?
:21:31
Azt mondom, hogy ha megöli ezt a fiút,
az a dolog kezdete, és nem a vége.
:21:35
Maga kimerült, Ben.
:21:37
Valamikor szikla volt, most viszont
szétmorzsolòdik, mint a régi kréta.
:21:43
Hadnagy, sorsoljon ki egy kivégzöosztagot!
:21:47
- Konföderalista ne legyen benne.
- Igenis, uram.
:21:52
Azt mondtam, szolgáIni fogunk
ebben az egységben, és szolgáIni is fogunk!
:21:57
De csak amíg el nem kaptuk az apacsot.