:51:03
...arra a következtetésre jutottam, hogy a legjobbak...
:51:08
Igen?
:51:10
...a szõke, tizenéves lánykák.
:51:14
Atyám!
:51:15
Ha lehetséges, akkor ketten legyenek.
:51:18
Atyám, én bíztam magában.
:51:21
Megbocsátok neked. Megbocsátok.
:51:25
Köszönöm, Õpiszkossága.
:51:31
Ahogy ott himbálóztam a kötél végén,
:51:33
...hirtelen sürgetõ késztetést éreztem, hogy életben maradjak.
:51:36
Csak Szonjára tudtam gondolni.
:51:38
Át akartam ölelni, könnyeimet a vállára hullatni,
:51:41
...és orális szexre kényszeríteni.
:51:44
Ekkor határoztam el, hogy életben maradok,
:51:46
...és nagy költõ lesz belõlem.
:51:49
Talán annak kellene lennem,
:51:52
egy ócska vasmacskának,
:51:57
s vonszoltatni magam
:52:03
a csendes tengeren.
:52:08
Túl szentimentális.
:52:12
Azon a télen Szonja és én csodálatosan éreztük magunkat.
:52:15
Egy új barátra leltünk, Berdikov, a falu bolondja személyében.
:52:19
Berdikov képes volt napokig mosolyogva ücsörögni,
egy darab bársonyt simogatva.
:52:23
Szonja boldoggá tette azáltal, hogy süteménnyel etette.
:52:26
Vártuk a tavaszt, amikor saját gyermekünk lehet.
:52:30
Semmit nem tudtunk arról, hogy...
:52:32
Háború! Napóleon megtámadta Oroszországot! Kitört a háború!
:52:41
Oh, mi lesz a terveinkkel? Ebben az évben már szülõk akartunk lenni!
:52:44
Hát ebben némi változás lesz. Szülõk helyett menekültek leszünk.
:52:48
- Ez szörnyû!
- Össze kell szednünk mindent és menekülnünk kell.
:52:52
Ebben nagyon jó vagyok.
A férfi szabadfogású menekülésben két évig országos bajnok voltam.
:52:57
El kell égetnünk az ennivalót, nehogy a franciáké legyen.
A céklalevest azonban nagyon nehéz meggyújtani.