:18:03
Õ se arra számított, hogy moziba visszük.
:18:05
Ki tudja mi járhat a fejében.
:18:07
Oké, szépen sorban.
:18:10
Annie, ez a vadállat nem akar kijönni a fridzsider mögül.
:18:13
Gyere ki! Az istenit, el kell tolnunk.
:18:16
Vagy lerakok ide egy kis dióbelet, attól megijed, és kirohan a másik oldalon.
:18:19
Várjál, hozom a fényképezõgépet.
:18:21
Azt hiszem, ha seggbedöföm, attól is elindul...
:18:24
Ugye megmondtam, hogy karajt vegyünk, annak legalább nincs lába, nem rohangál...
:18:31
- Alvy, Alvy, emeld csak föl ezt a rákot egy pillanatra!
- Most jött rád, hogy fényképeket csinálj?
:18:34
Nem látod, hogy milyen gyönyörû képek lesznek? Ez az! Tartsad!
:18:37
- Nem bírom, én ebbe belehalok.
- Csak még egy kicsit, aztán abbahagyom, esküszöm!
:18:41
Úgy! Tartsd! Tartsd!
:18:43
- Olyan régóta akarom kérdezni. Én vagyok az elsõ nagy szerelmed?
- Nem, nem.
:18:48
- Ki volt az elsõ?
- A legelsõt Dennisnek hívták, a gimnáziumban ismertem meg.
:18:52
A kedves Dennis! Fogadjunk, hogy ezzel kezdte: "Gyere el velem a moziba szombat este!" - így volt?
:18:57
- Te jó isten, ha láttad volna, hogy néztem ki akkoriban.
- Képzelem! Mint egy ápolónõ az elfekvõbõl...
:19:02
- Aztán jött Jerry, a színész.
- Megáll az eszem.
:19:05
Hogy milyen mókás vagy!
:19:07
- Szép vagyok, nem?
- Te mindig gyönyörû vagy, na de tudod, ez a pasi...
:19:10
A színészet a lélek felfedezése, csupa hit, csupa vallás.
:19:14
Mintha az ember megszabadulna a tudatától.
:19:18
Az egész egy vizuális költemény.
:19:20
Ez most komolyan beszél, vagy viccel?
:19:22
Oh, igen, igen!
:19:25
Azt hiszem értem, mire gondolsz, amikor a valláshoz hasonlítod, igen.
:19:28
- Csak nem?
- Ugyan, mit tudtam én akkor ezekrõl a dolgokról!
:19:31
Hát szívem, ez tavaly volt.
:19:33
Közel engedem magamhoz a halált.
Tudod milyen halált szeretnék?
:19:35
Nem, milyet?
:19:37
Arra vágyom, hogy egyszer vadállatok tépjenek szét.
:19:40
- Emberek! Vessetek a mókusok elé!
- Idefigyelj Alvy, szerintem ez a Jerry nagyszerû színész volt,
:19:44
...kedves és érzelmes fiú,
:19:47
...és az bánt, hogy megsimogatott, ugye?
:19:49
Érintsd meg a szívemet a talpaddal!
:19:52
Na, én mindjárt elhányom magam.
:19:54
- Furcsa ember volt.
- Tényleg?
:19:56
- Adj hálát a sorsnak, hogy velem hozott össze!
- Igazán? Oh-la-la!