Annie Hall
prev.
play.
mark.
next.

:42:02
Egyáltalán mit keresek én itt?
:42:04
"Ó, Cherie...
:42:08
...nem akarsz velem ágyba bújni, mi?"
:42:11
"Ó, Cherie, miért nem hagysz néha egy kicsit aludni."
:42:14
Hát ettõl vetõdnek.
Szóval ilyesmiket írjon.

:42:16
Könnyû franciás számokat.
Oké?

:42:25
Javítsanak ki, ha tévednék.
:42:27
Ez a Wisconsin-i Egyetem aulája, ugye?
:42:29
Megmondom õszintén, van bennem egy kis drukk,
:42:34
...mert ilyenkor mindig eszembe jut a magam rossz emlékû szereplése a New York-i Egyetemen.
:42:36
Sajnos az elsõ év végén kicsaptak,
:42:40
...mert puskáztam a metafizika-írásbelin.
:42:43
Az történt, hogy... belenéztem a mellettem ülõ lelkébe. Hülye voltam.
:42:47
Szegény anyámat rettenetesen felzaklatta, hogy engem kicsaptak. Bezárkózott
:42:51
...a fürdõszobába és megivott egy üveg csempefényt. Egy slukkra. Ilyen huzata volt.
:42:58
Rámtört a depresszió. Hát nem mindegy az embernek.
:43:01
Legszívesebben végeztem volna magammal,
:43:05
...de akkor már egy pszichológushoz jártam, aki lelkes Freud-hívõ volt,
:43:08
...és már jól benne voltunk az analízisben. Tudtam, ha most öngyilkos leszek, ez kifizetteti velem az elbliccelt órákat is.
:43:15
Alvy, Alvy, komolyan mondom, fantasztikus voltál. Nem viccelek.
:43:19
Az egyetemisták elõtt mindig jó vagyok, mert doppingolnak.
:43:22
Igen tudom. És most már én is sokkal többet értek meg belõle, mint az elején.
:43:25
Igen? Pedig igyekszem a lehetõ legbonyolultabb lenni.
:43:29
Nagyon várom a holnapot. Annyira szeretném, ha összebarátkoznál a szüleimmel.
:43:33
Biztos hogy utálni fognak.
:43:36
Nem, szerintem rögtön belédszeretnek. Majd meglátod.
:43:39
Finom ebéddel várnak. Pörkölt lesz, meg saláta. Körbeüljük az asztalt.
:43:52
Jó lett a sonka, anyám.
:43:56
Jó bizony! Ebben a nagyi utolérhetetlen.
:43:59
A szósz is finom.

prev.
next.