:10:16
Már hetek óta jár ide.
:10:18
Szép az áruja, csak félek,
az alsó része már rohad.
:10:21
Szóval boldogok voltak?
Semmi veszekedés, semmi probléma?
:10:24
Már ezerszer elmondtam!
:10:26
És még ezerszer el fogja mondani.
:10:29
Frank, fölösleges zaklatnunk Mr. Forrestert.
:10:32
Igaz, ügyvéd úr?
:10:35
Mr. Forrester,
:10:36
nem azt akarom hallani,
hogy naponta verte a feleségét,
:10:40
csak azt, hogy vitatkoztak-e.
:10:42
Nem állítottam, hogy nem.
:10:44
-Tehát vitatkoztak.
-Miröl?
:10:47
Mondtam már: a szokásos dolgokról.
:10:51
-Házasok voltunk!
-Arnold keresi, uram.
:10:54
Azt hittem, a maguké volt
Kalifornia egyetlen tökéletes házassága.
:10:58
Értem, Mr. Fabrizi, de térjünk vissza
az öltözöszekrényekhez!
:11:02
Szóval mindegyikhez kaptam kulcsot
a klubban.
:11:05
A tagok nem is tudják, hogy ott is takarítok.
:11:07
Minden cuccukat látom.
Kotont, meg ilyesmit.
:11:10
-Akkor vettem észre.
-A kést?
:11:13
-Igen, a kést.
-Mikor látta?
:11:15
Mikor? Tavaly, pont újévkor.
:11:18
Örülnek, ha az év elején
kitakarítom a szekrényüket.
:11:21
Új év, új koton!
:11:24
Bocsánat.
:11:25
Kitakaríttatják a szekrényeket?
:11:27
Hát! Bíznak bennem.
Már 20 éve ott dolgozom.
:11:31
Milyen kést látott?
:11:33
Vadásztört, kb. 15 centist,
fogazott pengével.
:11:37
Honnan tudta, hogy Forresteré volt?
:11:39
Az övé a 122-es szekrény.
:11:42
Mondtam is magamnak:
:11:45
"Nem is tudtam,
hogy Mr. Forrester vadászik."
:11:48
Egész megörültem,
:11:50
hogy vadászik. Szóval érti.
:11:54
Ó, igen. Értem.
:11:58
-Elegem van ebböl, Andrew.
-Ismerje be, a felesége tulajdona volt!