:04:14
Nos, kedvesem...
:04:15
Hogyan sikerül alkalmazkodnod
a külvilághoz?
:04:19
Azt hiszem, nagyon jól.
:04:20
Azt tanácsoltam neki, figyeljen,
tanuljon, ne szóljon, ha nem kérdezik.
:04:27
Meglátjuk, találunk-e számodra
megfelelõ szórakozást.
:04:40
Valmont van itt.
:04:42
Fogadod õt, igaz?
:04:44
Igen.
:04:46
És te is.
:04:51
Monsieur Vicomte de Valmont,
gyermekem...
:04:54
akire valószínûleg nem emlékszel,
:04:56
hacsak nem azért,
mert hallatlanul elbûvölõ,
:04:58
soha nem beszél addig, amíg ki nem
számította, mekkora kárt okozhat vele.
:05:02
Akkor miért fogadja õt, maman?
:05:05
Mindenki fogadja.
:05:23
Madame!
:05:25
Milyen kellemes meglepetés!
:05:27
Madame de Volanges!
Mennyire örülök, hogy látom!
:05:32
Emlékszik a lányomra, Cécile-re?
:05:34
Igen, de ki hitte volna,
hogy ilyen bájos virágszál lesz belõle?
:05:39
Szerettem volna üdvözölni,
mielõtt elhagyom a várost.
:05:43
Nem biztos, hogy ezt megengedjük.
Miért kellene elmennie?
:05:46
Tudja, Párizs augusztusban...
:05:48
És itt az ideje,
hogy meglátogassam a nénikém.
:05:50
Megbocsáthatatlanul elhanyagoltam.
:05:52
Madame de Rosemonde
volt annyira kedves,
:05:54
hogy meghívott bennünket a kastélyába.
:05:57
Átadná neki
legszívélyesebb üdvözletünket?
:05:59
Mindenféleképp, Madame.