1:12:03
Mi mást kívánhat?
1:12:05
Rendben, Vicomte, egyetértek.
Túltett a kötelességén.
1:12:10
De szégyenletes, hogy a másik
kicsúszott a kezei közül.
1:12:16
Én hagytam, hogy elmenjen.
1:12:18
Miért?
1:12:19
Meghatott.
1:12:20
Óh, akkor nem csodálkozom a baklövésen.
1:12:23
Csütörtökön találkozom vele.
1:12:25
Ezúttal könyörtelen leszek.
1:12:27
Örülök, hogy ezt hallom.
1:12:34
Ön szerint, miért van az,
1:12:36
hogy az után vágyunk,
aki menekül elõlünk?
1:12:40
Éretlenség?
1:12:41
Addig nem nyugszom,
amíg ezt be nem fejeztem.
1:12:45
Imádom. Gyûlölöm...
1:12:48
Szenvedés az életem.
1:12:54
Azt hiszem,
fiatal barátunkat eleget várakoztattam.
1:12:57
Valamikor csütörtök után meglátogatom.
1:13:00
Csak ha sikerrel járt, Vicomte.
1:13:02
Nem tûrök el még egy kudarcot.
1:13:05
Sikerülni fog.
1:13:06
Remélem is.
1:13:07
Valaha számítani lehetett magára.