1:29:01
Most értem haza.
1:29:04
Anélkül, hogy a portása észrevette volna?
1:29:07
Talán nem ártana rendreutasítani
a személyzetet.
1:29:09
Ki vagyok merülve.
Természetesen én szóltam a portásnak,
1:29:12
hogy senkit sem fogadok.
1:29:16
Á, ön is itt van,
1:29:18
kedves, fiatal barátom!
1:29:23
A portásnak mozgalmas estéje lehetett.
1:29:29
Igen.
1:29:30
Pont önt kerestem.
1:29:33
Engem?
1:29:35
Mademoiselle Cécile kéthavi távollét után
visszatér Párizsba.
1:29:39
És mit gondol, ki jár a fejében?
1:29:42
A válasz: természetesen a hõn vágyott,
és szeretett lovagja.
1:29:47
Vicomte...
nem ez a legjobb pillanat a bajkeverésre.
1:29:49
Semmi sem állhat távolabb tõlem, Madame.
1:29:52
Folytassa!
1:29:54
Képzelheti, hogy aggódott,
amikor szerelmét sehol sem találta.
1:29:58
Egy olasz színésznél is
jobban kellett improvizálnom.
1:30:01
Hogy van? Jól?
1:30:04
Igen, illetve nem, ha õszinte akarok lenni.
1:30:07
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom,
de beteg.
1:30:09
-Beteg!
-Nyugodjon meg, barátom!
1:30:11
Az orvos azt mondta,
már gyógyulófélben van.
1:30:14
De elképzelheti,
mennyire elkeseredetten kerestem önt.
1:30:18
Természetesen, én...
1:30:19
Istenem, hogy hagyhattam egyedül
egy ilyen pillanatban?
1:30:22
Hogy is bocsáthatom meg magamnak ezt?
1:30:27
Figyeljen,
Cécile már jól van, biztosíthatom.
1:30:31
Nem fogom önöket tovább zavarni.
1:30:34
Csak van egy apró dolog,
amit meg kell mutatnom a márkinénak.
1:30:49
Várjon meg a budoárban!
1:30:52
-Arra van.
-Tudom, hol van.