1:31:00
Wendy!
1:31:05
Ez Wendy háza!
1:31:06
Tootles és Nibs építette.
1:31:11
Emlékszem.
1:31:15
Wendy azon ült.
1:31:18
De nem ott állt, hanem itt.
1:31:21
Itt üldögélt, stoppolgatott,
és mesélt nekünk.
1:31:26
Itt aludt.
1:31:28
Itt volt a te lakosztályod.
1:31:30
Igen.
1:31:32
És a kis Michael fonott ágya
itt állt.
1:31:37
John.
1:31:46
Teddy. A macim!
1:31:54
Anya a kocsimba rakta,
hogy ne legyek egyedül.
1:32:02
Emlékszem a mamámra.
1:32:05
Emlékszem rá.
1:32:09
Persze, finom iskolákba
járatjuk majd.
1:32:13
Elöször a Whitehallba,
azután Oxfordba.
1:32:17
És persze...
1:32:18
...ha végez, jogot tanul majd, hogy
bíró legyen az ítélötáblán...
1:32:23
...és persze lesz ideje
házasságra, a családra is.
1:32:28
Mint az apjának.
1:32:29
Nem ezt akarjuk mind
a gyerekeinknek?
1:32:32
Féltem.
Nem akartam felnöni.
1:32:34
Aki felnö, annak
meg kell halnia.
1:32:37
Így hát elszöktem.
1:32:49
Tink!
1:32:52
Eljöttél és megmentettél.
1:32:54
Elhoztál Sohaországba.
Megtanítottál repülni.