:05:00
Én nem tudnék enni.
:05:02
- Ne dühöngj!
- Nem!
:05:04
- Én nem!
- Tudtam!
:05:06
Besétáltok és bejelentitek,
hogy szétköltöztök!
:05:10
A gyerekek! Miért csináljátok?
:05:13
Ez nem tartozik ránk.
:05:15
Õk a legjobb barátaink!
:05:18
Nem történt semmi tragikus.
:05:21
Elhidegültünk. Apróságok.
Hagyd ezt abba!
:05:26
Nem érdekel ez a baromság!
:05:28
- Mit dühöng?
- Judy!
:05:30
Aggódik értünk.
:05:32
Én is aggódom értetek.
:05:34
- Semmi baj.
- Judy!
:05:36
- Így akarjuk.
- Ez õrültség!
:05:39
Miért veszed úgy a szívedre?
:05:42
Ideges lettem. Talán tilos?
:05:45
Beszéltem a pszichiáteremmel.
:05:47
Igen? Sosem beszéltél róla!
:05:50
- Azt mondtad, nem tartozik ránk.
- Olyan jóban voltunk!
:05:55
Azt hittem.
:05:56
Nagyon ideges!
:05:58
Nem kell elgyászolni bennünket!
:06:01
Miért veszi úgy a szívére?
Nem tudom, mit mondjak.
:06:05
Menjünk kajálni és felejtsük el!
:06:08
- Judy, gyere!
- Tudtam, hogy ez lesz belõle.
:06:12
Mitõl lett ideges?
:06:14
Nem is tudom.
:06:17
- Megdöbbentette?
- Igen, teljesen!
:06:20
Könnyedén beszéltek róla.
:06:22
Nem is voltak kellõen idegesek.
:06:26
Bántotta, hogy Sally sosem említette?
:06:30
Hát...
:06:31
Hogyha jobban visszagondolok...
:06:35
...amikor kettesben voltunk...
:06:37
...lehet, hogy tett olyan
megjegyzést...
:06:41
...hogy milyen lenne
egyedül élni.
:06:44
Miután ennyi mindent megtapasztalt,
ilyet tenni!
:06:48
De sose mondott rosszat Jackrõl.
:06:52
Mielõtt továbbmennénk,
valamit magáról!
:06:56
Hogy tudjuk, kicsoda.
:06:58
Jó. Judy Roth vagyok.
Gabe felesége.