:50:01
...és egyedül élek.
:50:04
Egyre rosszabb lett a helyzet.
:50:07
Egyre jobban alakoskodtunk.
:50:11
Most egyedül élek.
:50:13
És rájöttem, hogy olyan vagyok,
akinek kell a házasság.
:50:23
- Hé! Jöjjön!
- Jó napot!
:50:26
- Hova megy?
- Haza.
:50:29
- Elviszem.
- Remek!
:50:32
Jöjjön!
:50:34
Van egy meglepetésem.
:50:36
Tán nem is az.
Elolvashatja a regényemet.
:50:39
Ez nagyszerû! Köszönöm!
:50:43
- De ne legyen túl szigorú, mert...
- Persze.
:50:48
- Feljön?
- Most?
:50:49
Ismerje meg a szüleimet!
Rajonganak magáért.
:50:53
Akarja látni, hogyan élünk?
Te mit keresel itt?
:50:57
- Ezért kerülsz engem.
- Mirõl beszélsz?
:51:01
- Tévedsz.
- Kíváncsi voltam, hogy néz ki.
:51:04
Nem ilyennek képzeltem.
:51:07
Nem vele járok.
Õ a tanárom a Col...
:51:10
- A tanárod?
- Igen.
:51:12
- Gabriel Roth.
- Örvendek!
:51:15
A Columbiáról?
:51:17
- Barnard.
- Mi érdekel még?
:51:19
- Ne!
- Kérdeznék valamit.
:51:22
- Minden tanítványát elcsábítja?
- Mirõl beszél?
:51:26
Most menj el! Kérlek!
:51:29
- Mit keresel itt?
- Átvertél!
:51:32
Én nem! Rögtön megmondtam.
:51:34
Magának mit mond, amikor
az ágyban vannak?
:51:38
- Nem tudom, mit mondjak.
- Mit gyerekeskedsz?
:51:42
Mintha 15 éves volnál!
Sajnálom.
:51:45
Sajnálod. És én? Mit gondolsz?
:51:48
- Nem tudom.
- Miért nem mész be?
:51:51
Megyek.
Csak segítek neked távozni.
:51:55
- Fázom.
- Sajnálom.
:51:57
Az édesanyám.
Gabe Roth.
:51:59
Nagy öröm, hogy megismerhetem.