:44:00
- Valóban. Az unalom nem kötelezõ, igaz?
- Köszönöm.
:44:08
Az az igazság, rátaláltam az igazira,
de nem engem szeret.
:44:13
És míg õt szeretem, másnak nincs esélye.
:44:16
- Pech.
- De még milyen, igaz?
:44:21
Leszboszi voltam a suliban egyszer,
de csak 1 5 percre.
:44:24
Nem hiszem, hogy számít.
:44:33
Több mint 400 különbözõ teafajta,
:44:36
nem beszélve
az úgynevezett gyümölcsteákról.
:44:39
Elvittem Veronicát lndiába karácsonykor,
az ültetvényre.
:44:43
- Ti már jártatok arra.
- Valóban.
:44:46
Charles piszok volt.
Szellemeskedett, míg én betegeskedtem.
:44:51
- Hogy felvidámítsalak.
- Ja, az a Veronica!
:44:53
Melyik Veronica? Charlie?
:44:56
- Emlékszel Bombay-re?
- Mikor Charles és én jártunk,
:44:59
mesélt az indiai körútjáról
:45:03
Öklendezõ Veronicával.
Valahogy így becézte.
:45:06
Nem hiszem, hogy mondtam volna. Talán.
:45:10
Ugyan, Charles. Szerintem
nálad indiszkrétebbel nem jártam.
:45:14
- Ez azért túlzás, nem?
- Nem.
:45:18
Emlékszem,
mikor regéltél arról a Helenáról,
:45:21
- akinek a mamája kikezdett veled.
- Erre emlékszem.
:45:24
Vaciláltál,
hogy udvariatlan-e visszautasítani.
:45:28
Ez az. Malackáné.
Helena, a Malacka kisasszony,
:45:31
a mamája meg Malackáné!
:45:34
Ha jól emlékszem...
:45:36
Mindketten sokat fogytunk azóta.
:45:46
Remek! A beszédek.
:45:48
Hölgyeim és uraim,
hallgassák meg a násznagyot.