1:22:03
Remélem örömteliként õrzitek emlékét.
1:22:08
És nem egy dobozban, egy templomban.
1:22:14
Válasszatok kedvenc mellényeibõl,
s abban emlékezzetek rá.
1:22:18
A legpazarabb, jóllakott,
1:22:23
nagyszívû
1:22:27
- mint kiderült, gyengeszívû -
1:22:29
és vidám gazember,
akit valaha ismertünk.
1:22:35
És én, én hogy emlékszem rá, kérditek.
1:22:40
Milyennek láttam.
1:22:46
De itt cserbenhagynak a szavak.
1:22:52
Bocsássatok meg, ha saját érzéseimet
1:22:54
egy másik pazar gazember,
W.H. Auden, szavaival fejezem ki.
1:23:00
Pontosan kifejezi az érzéseimet:
1:23:06
Állj meg óra
Némulj el telefon
1:23:11
Kutya ne ugass, feledd az ízes csontot
1:23:16
Hallgass el zongora
Dobj ne puffogj
1:23:19
Hozzátok a koporsót
Jertek ó gyászolók
1:23:25
Körözzön a gép jajongva odafenn
1:23:28
Vésse az égre a fájdalmam, hogy Halott
1:23:34
A galambok fehér nyakát övezze fekete
1:23:40
Minden rendõr fekete kesztyût viseljen
1:23:45
Õ volt nekem az észak és a dél,
a napkelet és a napnyugat
1:23:50
A szorgos hét
A szundikáló vasárnap
1:23:55
A holdam, az éjfélem
A szavam és az énekem