1:21:03
Mikor készültem a beszédre,
felhívtam egy pár embert,
1:21:06
hogy képet kapjak,
Gareth milyen mások szemében.
1:21:12
"Kövér" volt tán a leggyakoribb jelzõ.
1:21:18
"Szörnyen udvariatlan"
is ismerõsen hangzott.
1:21:23
Szóval "kövér" és "udvariatlan"
az ismeretlenek szemében.
1:21:28
De néhányan felhívtatok
és elmondtátok, szeretitek,
1:21:32
és tudom milyen boldoggá tette volna.
1:21:36
Emlékeztek mesés vendégszeretetére,
a különc szakácsra.
1:21:43
A banános kacsa receptje
szerencsére a sírba kiséri.
1:21:49
És kiemeltétek, hogy tudott örülni.
1:21:55
S ezzel az örömmel
gyakran járt beszédes részegség.
1:22:03
Remélem örömteliként õrzitek emlékét.
1:22:08
És nem egy dobozban, egy templomban.
1:22:14
Válasszatok kedvenc mellényeibõl,
s abban emlékezzetek rá.
1:22:18
A legpazarabb, jóllakott,
1:22:23
nagyszívû
1:22:27
- mint kiderült, gyengeszívû -
1:22:29
és vidám gazember,
akit valaha ismertünk.
1:22:35
És én, én hogy emlékszem rá, kérditek.
1:22:40
Milyennek láttam.
1:22:46
De itt cserbenhagynak a szavak.
1:22:52
Bocsássatok meg, ha saját érzéseimet
1:22:54
egy másik pazar gazember,
W.H. Auden, szavaival fejezem ki.