:04:03
Azt mondta,
:04:05
már várt rám.
:04:07
Mire készült?
Hogy megöl, és kiszívja a vérem?
:04:10
Igen.
:04:12
De most már nem kell félnie.
:04:17
Maga tényleg abban a hitben él,
hogy vámpír?
:04:21
Ez így nem fog menni.
:04:23
Hadd gyújtsam fel a villanyt!
:04:25
-Úgy tudtam, a vámpírok félnek a fénytöl.
-Nem, imádjuk.
:04:29
Csak nem akartam megrémiszteni.
:04:34
Úristen!
:04:35
Ne féljen!
:04:37
Akarom ezt az interjút.
:04:39
Ezt meg hogy a fenébe csinálta?
:04:41
Ahogy maga is szokta.
:04:43
Egyszerû mozdulatsor volt.
:04:46
Csak túl gyors a maga szemének.
:04:49
Hús-vér lény vagyok,
:04:51
de nem ember.
:04:53
200 éve már, hogy nem vagyok az.
:04:58
Kérem...
:05:07
Mi volna önnek a megnyugtatóbb?
:05:10
Ha úgy kezdõdne,
mint David Copperfield meséje?
:05:12
"Megszülettem,"
:05:13
"felcseperedtem."
:05:16
Vagy kezdjük ott,
mikor befogadott a sötétség méhe?
:05:22
Onnantól fogva érdekes, nem igaz?
:05:27
Maga tényleg igazat mond...
:05:30
Miért hazudnék?
:05:33
1791-ben történt.
:05:40
24 éves voltam.
:05:42
Fiatalabb, mint maga most.
:05:45
De az a kor más volt.
24 évemmel érett férfi voltam.
:05:48
Hatalmas ültetvényem volt
New Orleanstól délre.
:05:55
A feleségem belehalt a szülésbe.
:05:57
Alig fél éve temettem el, a gyerekkel együtt.