1:20:03
Félelmet ébresztesz bennem...
1:20:10
A teremtõdnek...
1:20:12
el kellett volna mondania mindezt.
1:20:15
Aki elhagyta az Óvilágot az Újért...
1:20:18
Õ semmit sem tudott,
1:20:20
és nem is akart tudni.
1:20:21
Tudott?
1:20:22
Jöjj, kedves!
1:20:25
Ideje indulnunk!
1:20:27
Éhes vagyok,
1:20:28
vár ránk a város.
1:20:31
A ház üres volt, mikor kifelé mentünk,
1:20:34
és néma, mint a sír.
1:20:36
S míg utat kerestünk,
visszhangzott fejemben a gondolat:
1:20:39
"Igaztalanul bántam Lestattal."
1:20:41
"Másért kellett volna gyûlölnöm. "
1:20:44
Hogyan bántál vele?
1:20:47
Kimondtál egy nevet.
1:20:49
De többször nem mondom ki.
1:20:52
Mi, vámpírok...
1:20:53
csak egyetlen bûnt ismerünk.
1:20:57
Halállal lakol mind, aki arra vetemedik,
1:21:01
hogy elvegye egy társunk életét.
1:21:07
-Nem hagyom, hogy bántsanak.
-Persze, hogy nem.
1:21:11
A veszély hozzám köt.
1:21:12
A szeretet köt hozzád.
1:21:14
-A szeretet?
-A szeretet.
1:21:16
Ha Armand egyet füttyentene,
itthagynál engem.
1:21:19
Soha.
1:21:21
Vágyik rád, és te is õrá. Téged várt.
1:21:24
A társának akar.
1:21:26
Csak az alkalomra vár.
1:21:29
Õ is unja már az egész színjátékot.
1:21:31
Lehet.
1:21:33
Tudod, milyen néma üzenetet
küldött nekem a lelkével?
1:21:37
"Engedd el!" - azt mondta.
1:21:40
"Engedd el!"
1:21:43
Ezt kellene tennem?
1:21:47
Engedjelek el?
1:21:49
Az apám vagy,
1:21:51
Louis,
1:21:52
a teremtõm.
1:21:55
Nem lesz semmi baj.
1:21:58
Tényleg azt hiszed?