1:06:02
Ez volt a második világháború.
1:06:05
Dédnagyapád odaadta az óráját nagyapádnak,
talizmánul.
1:06:10
De sajnos Dane nem volt olyan szerencsés,
mint az örege.
1:06:13
Tengerészgyalogos volt,
és elesett...
1:06:16
mint sokan mások a Wake szigeteki csatában.
1:06:20
A halálal nézett farkasszemet.
1:06:23
És õ tudta.
1:06:25
Nem áltatták magukat, hogy élve elhagyhatják a szigetet.
1:06:29
Három nappal az elõtt,
hogy a Japánok elfoglalták a szigetet,
1:06:33
nagyapád megkért egy tüzért,
aki a légierõnnél szolgált, és úgy hívták Winocki...
1:06:38
Soha életében nem látta azelõtt...
1:06:41
Megkérte, hogy hozza el karonülõ fiának,
1:06:44
akit még sosem látott élve,
az arany óráját.
1:06:49
Három nappal késõbb nagyapád meghalt,
de Winocki megtartotta a szavát.
1:06:53
A háború vége után,
meglátogatta nagyanyádat,
1:06:57
és elvitte csecsemõ édesapádnak,
apja aranyóráját.
1:07:02
Ezt az órát.
1:07:09
És ugyanez az óra volt édesapád csuklóján,
amikor lelõtték a gépét Hanoi felett.
1:07:15
Elfogták, és vietnámi fogolytáborba került.
1:07:18
Tudta, ha a sárgák meglátják az órát,
1:07:23
elkobozzák, elveszik tõle.
1:07:26
De õ úgy gondolta, hogy ez az óra
a te örökséged.
1:07:30
És nincs az az isten, hogy az õ fiának az öröksége,
a sárgák mocskos kezébe kerüljön.
1:07:34
Ezért eldugta.
Az egyetlen helyre ahová dughatta, aseggébe.
1:07:38
Öt hosszú évig járt ezzel az órával a seggében.
1:07:41
Aztán amikor haldoklott vérhasban...
Nekem adta.
1:07:46
És én jártam két évig, ezzel a fémkrumplival a seggemben.
1:07:50
Aztán...
1:07:52
több mint hét év után,
hazajutottam a családomhoz...
1:07:56
Most pedig...