:15:00
Magával visz, mint a szolgáját,
és rosszul fog bánni velem.
:15:06
- Mi lesz a tennivalója?
- Kardforgatás, sikálás.
:15:12
És melyik lesz a legfontosabb?
:15:24
Világéletemben a magánélet
nyugalmára vágytam.
:15:29
Az anyám arra, hogy
tüntessem ki magam.
:15:34
Legyek szónok, kiemelkedõ politikus.
Vagy ügyvéd, csak hintón járjak.
:15:41
És maga mit szeretne?
:15:44
Inkább a lelkészi hivatást.
Ám az nem elég elegáns anyámnak.
:15:48
Neki jobban tetszik a katonaság.
Az viszont nekem túl elegáns.
:15:53
- Szívesen lakna Londonban?
- Utálom Londont.
:15:57
Túl zajos. A vidéki élet az ideálom.
Kis parókia, ahol némi jót tehetnék.
:16:02
Baromfit tarthatnék...
Rövideket prédikálnék.
:16:10
Képzelje, milyen lehet annak,
akinek reménye sincs,-
:16:15
- és a hivatását
sem választhatja meg.
:16:22
A helyzetünk igencsak hasonló.
:16:26
Maga egy vagyont fog örökölni.
:16:31
Mi nem is dolgozhatunk.
:16:35
- Talán Margaretnek igaza van.
- Miben? - A kalózság az egyetlen.
:16:43
Mi az a sikálás?
:16:47
"Nem csendesült el a vihar,
fény se gyúlt felettünk,-
:16:51
- késett az óvó égi kar,
mindketten odavesztünk."
:16:56
"Ám engemet háborgóbb tenger
szédítõn örvénylõ mélye nyelt el..."