Bicentennial Man
prev.
play.
mark.
next.

:50:00
-Jó éjszakát, uram!
-Jó éjszakát, Andrew!

:50:10
tizenkét évvel késõbb
:50:23
Lloyd! Gyere ide!
:50:27
Megmondtam,
hogy ne szórd a homokot másokra!

:50:31
Kérj bocsánatot Andrew-tól!
:50:33
Nem kérek bocsánatot egy robottól.
:50:36
-Õ ember.
-Robot.

:50:39
Bocsánat.
:50:42
Értem, hogy egyes állatok
miért eszik meg a kicsinyeiket.

:50:47
Sajnálom, Andrew.
:50:56
Jól vagy? Nagyon csendben vagy.
:51:01
Hogyan lehetnék szabad?
:51:07
-ltt akarsz hagyni minket?
-Nem, kicsi kisasszony.

:51:10
Csak azt szeretném, ha szabad lennék.
:51:15
De miért?
:51:16
ltt olyan nagy a szabadságod.
:51:18
Amíg nem parancsolnak valamit.
:51:21
Évek óta nem parancsolunk neked.
:51:25
De még mindig megkérnek,
hogy tevékenykedjek.

:51:29
Mindig csak kérünk,
de sohasem parancsolunk.

:51:38
Ez téged nem elégít ki, igaz?
:51:42
Tanulmányoztam a történelmet.
:51:46
Szörnyû háborúkat folytattak,
amelyekben milliók haltak meg egy elvért:

:51:52
a szabadságért.
:51:54
És talán azt,
ami olyan sokat jelentett annyi embernek...

:51:59
érdemes megszerezni.

prev.
next.