1:16:00
És te tévedsz.
1:16:10
Megérezte az étel szagát,
Frankfurter úr. Jöjjön!
1:16:15
- Frankfurter úr!
- Papa!
1:16:17
Megismersz még!
1:16:19
Hogy van a mama?
1:16:21
Ahogyan a mamák.
Jó ideje nem látott.
1:16:25
Hát mondtam magamban:
1:16:27
" Ma vasárnap van.
Elviszem a lányomnak a holmiját.
1:16:31
Így ha értünk jönnek...
1:16:34
...megmarad a kelengyéje."
1:16:39
Gyönyörü!
1:16:40
Pont erre van szükség?
1:16:42
Tudom, mire van.
1:16:44
Játszottam Sherlock Holmest is.
1:16:47
Ragaszkodtam a valódi kellékekhez.
1:16:57
Fiatalember, rájöttem,
jobban aggódom...
1:17:01
...a közösségért,
mint a családomért.
1:17:04
Tán tévedtem és
Jákob barátodnak van igaza.
1:17:08
Elárulom azt is...
1:17:09
...hogy nem játszottam háromszor
a Lear királyt.
1:17:13
Egyszer játszottam,
és folyton belesültem.
1:17:22
Meg ne öljenek,
mielõtt elvehetnéd õt!
1:17:27
Míg el nem hangzik
az utolsó szó....
1:17:30
A függöny nem gördülhet le.
1:17:35
Nos, uraim,
olyan emberre van szükségünk...
1:17:39
...akiben megvan nemcsak a fizikai,
de a morális bátorság is.
1:17:43
Olyan ember kell, aki bizonyította,
hogy kész kockázatot vállalni.
1:17:48
Ugyanakkor olyannak kell lennie...
1:17:51
...aki reményt hozott...
1:17:55
...reményt és méltóságot adott
a gettónak.
1:17:59
Köszönöm.