:50:00
. . .ürügulyást rendelnél.
:50:02
Kínában, ha kínait akar enni,
elég az is. . .
:50:04
. . .hogy: "Hozzon enni! "
:50:07
Hallottuk a szócsatájukat.
:50:10
Kirbyék vagyunk Clevelandböl.
És önök?
:50:13
- A Manson-család.
- A Spahn-ranchról.
:50:19
Nagy poén.
:50:36
Nézd azt a piros sapkást!
:50:38
Az tetszik.
:50:45
Maguk. . .
:50:46
. . .azok?!
:50:47
- Kirbyék Clevelandböl.
- Joanie és Eddie.
:50:50
Hát persze!
Azóta is emlegetjük magukat.
:50:53
A sors úgy akarja, hogy
jöjjünk össze!
:50:57
Pompás ötlet!
A Hotel Pastában lakunk.
:51:00
Mi meg a Reginában.
Hívjanak fel!
:51:03
Jó, majd jelentkezünk.
:51:05
Rendben!
:51:09
Nézd csak!
:51:10
- De szép!
- Erre tessék!
:51:12
- Köszönöm.
- A csatorna partján ülhetünk.
:51:14
Szép.
:51:18
Istenem!
:51:21
Ez így rendeltetett.
:51:23
A sors keze!
:51:25
Sehol se találtuk
a szállodájukat.
:51:29
- Hát, nehéz ráakadni.
- Minden jó, ha a vége jó.
:51:35
Joanie-val is sorsszerü volt
a találkozásom.
:51:39
Én a 6.-on,
ö a 4. emeleten dolgozott.
:51:42
Úgy bizony.
:51:45
Naponta láttam Joanie-t
a salátabárnál.
:51:47
És mosolygott rám.
:51:50
Széles mosollyal.
:51:53
Egyszer egy másik étteremben is. . .
:51:55
. . .öt véltem látni a salátabárnál.
:51:58
- De az nem én voltam!
- Nem ö volt!