:52:01
Mekkora az esélye, hogy
egy nö a salátáknál. . .
:52:05
. . .ne Joanie legyen?
:52:08
3 milliárd az egyhez?
:52:10
Még kevesebb!
:52:12
Szóval, mikor rájöttem, hogy
nem öt látom, csalódást éreztem.
:52:16
Elgondolkoztam, mennyire
reméltem, hogy öt látom.
:52:20
De itt még nem találkoztak.
:52:23
Nem. Csak nem bírtam
túltenni magam Joanie-n.
:52:27
Ez volt a döntö pillanat.
:52:30
Odamentem a feleségemhez. . .
:52:34
. . .és éreztem, boldogabbá tesz az
a Joanie-ra hasonlító idegen. . .
:52:38
. . .mintsem az az idegen, aki
a feleségem volt.
:52:42
Kinöttük a házastársainkat.
:52:44
Nem mertem bevallani. . .
:52:47
. . .de magamat se szerettem eléggé.
:52:51
Viszont ki bír Eddie-nek
ellenállni?
:52:54
Nem vagyok tökéletes.
:52:56
Ugyan!
:52:58
Összeszedtük a bátorságunkat, és
kiléptünk a házasságainkból.
:53:03
Ekkor jöttek össze.
:53:06
Még nem.
:53:07
Tudja, az ember nem akarja. . .
:53:11
. . .ugyanazt a hibát elkövetni.
:53:14
Ezért megfogadtam magamban:
:53:17
"Többé nem hagyom, hogy
dühböl. . .
:53:20
. . .megutáljam a társamat. "
:53:23
- Én sem.
- Ez lett a hitvallásunk.
:53:25
"Sose feküdj le dühösen! "
:53:28
Azóta mindent megvitatunk.
:53:31
Egy kis borsószem se maradjon
a matrac alatt.
:53:34
Ezért nem eszünk az ágyban.
:53:37
UTÁLOM KIRBYÉKET
:53:40
Én is.
:53:45
Ki gondolta volna, hogy...
:53:47
...épp ez a boldog házaspár...
:53:49
...ilyen vágyat ébreszt bennünk?