1:12:00
Lejárt az idõ.
1:12:02
Maga hisz nekünk, ugye?
Hisz nekünk?
1:12:06
- Ne csináId, Bonnie.
- Hisz nekünk?!
1:12:09
Igen, hiszek maguknak.
1:12:11
Az istenért!
1:12:13
Van magának szíve?
Van eIég bajuk, nem?
1:12:15
Akkor hoI voIt eddig?
1:12:19
Édes Istenem, hoI voIt,
amikor szükségünk voIt magára?
1:12:22
Nem az én sztorim voIt.
Csak a baIeset miatt. . . .
1:12:29
HoI voIt idáig?
1:12:37
Everett?
1:12:40
Igazgató úr.
1:12:42
Tudja, idejön a sajtó. . .
1:12:45
. . .és a rabok meséInek.
MindenféIe szívszaggató sztorikat.
1:12:50
Aztán másnap Iehozzák, hogy
miIyen szörnyetegek vagyunk.
1:12:55
EIég frusztráIó tud Ienni.
1:12:57
Megértem.
1:12:59
Mi azt tesszük, amit
az áIIam eIvár tõIünk.
1:13:02
Nem könnyítik meg. . .
1:13:04
. . .a doIgunkat ha véreskezû
gyiIkosokként áIIítanak be.
1:13:09
Igen, megértem.
Higgye eI.
1:13:12
Tudtam, hogy meg fogja.
1:13:16
Ezek az ügyek több tárgyaIás és
feIIebbezés után. . .
1:13:19
. . .kerüInek hozzánk.
1:13:22
Nincs érteIme firtatni
ki a jó és ki a rossz. . .
1:13:25
. . .hogy aztán hõsök
Iegyenek beIõIük.
1:13:29
És fõIeg nem a kivégzés napján.
1:13:33
Maga nem MikuIás.
1:13:37
A MikuIás nem Iétezik.
1:13:48
Igazgató úr?
1:13:51
Nem biztos benne, ugye?