:44:01
arcod pírjával és a hangoddal,
mely az esti szellõvel szárnyal.
:44:05
Hozzád képest,
az a naplemente csupán...
:44:12
Mikor megy már le végre az az átkozott?
:44:15
-Talán mennünk kellene.
-Ne, várj.
:44:17
Annyi mindent szeretnék mondani neked,
de egyszerûen nem találok szavakat.
:44:22
Van egy ötletem.
Szeretnék...
:44:24
improvizálni egy szonettet
a hajkoronádról.
:44:30
Milyen csodálatos
drága egyetlenem...
:44:38
Elnézést srácok.
Megkérhetnélek benneteket...
:44:40
hogy máshol ûzzétek
a durva tréfáitokat?
:44:43
Ö...nem.
:44:50
Tudjátok, mielõtt még
összekülönböznénk, felajánlanám,
:44:55
hogy üljünk le mindannyian,
együnk egy kis delfin-barát
:44:57
szardíniás salátát,
és próbáljunk meg eszmét cserélni.
:45:04
Tudod, sejtettem, hogy
valami ilyesmire készülsz...
:45:06
Rendben srácok, attól tartok,
meg kell kérnem benneteket...
:45:11
tartsátok tiszteletben nõi
barátommal közös pillanatunk varázsát...
:45:14
amivel a szeretetet és a törõdést
szeretnénk megünnepelni...
:45:18
a közös szellemi és érzelmi megértést.
:45:24
-Kérsz egy sört?
-Persze.
:45:27
Alison, elnézésedet, de azt hittem,
velem töltesz egy kis idõt.
:45:30
Csak egy sör.
Egy pillanat, és már jövök is.
:45:32
Mondjuk a lakásom úgy
negyven percre van innen.
:45:34
-Nem baj. Merre van a kocsid?
-Kisteherautó.
:45:37
-Király.
-Alison, csodálom egyéniségedet.
:45:42
A magad ura vagy, és ha akarsz
elmehetsz ujdonsült barátainkkal...
:45:46
inni egy italt,
nem állok az utadba.
:45:48
-Köszi, El. Tudtam, hogy megérted.
-Ne, várj! Ne menj!
:45:51
Ezzel nem tudok egyedül megbírkózni!
Miért nem maradsz itt velem?
:45:55
Akarod tudni, miért?
Mert túl figyelmes vagy!
:45:59
Már éppen kezdtem megõrülni.
Csodálatos volt veled,