:31:10
-Igen?
-Szia! Claire Spence vagyok.
:31:15
Bradley megkért,
vigyelek körbe az iskolában.
:31:17
Oké.
:31:23
Gyere!
:31:29
Nem kell felelned, amíg nem döntöd el,
mit fogsz csinálni.
:31:34
Mellesleg az itteni tanárok...
:31:37
nem annyira forszírozzák,
hogy a diákok szerepeljenek.
:31:40
A saját hangjukat szeretik hallani.
:31:42
-Ezt hogy érted?
-Majd meglátod.
:31:44
Ma reggel a félév harmadik
kötelezõ olvasmányát vesszük:
:31:48
egy olyan regényt,
amely nagyon sokat nyújt,
:31:51
és egy szerzõt,
aki sokkal többet is nyújthatott volna.
:31:58
Ez Robert Crawford.
ltt tanít, mióta áll az iskola.
:32:02
Mikor William Forrester 23 éves volt,
1953-ban,
:32:05
elkezdte írni az elsõ könyvét.
:32:08
Sok nagyravágyó szerzõ mondta, hogy
majd megír egy remek, 20. századi regényt.
:32:14
És ez William Forresternek...
:32:16
már elsõre sikerült.
:32:18
Olvastad ezt?
:32:20
Igen. És te?
:32:22
Csak egy tucatszor.
:32:24
Ez volt az egyetlen könyve, amelyet kiadott.
:32:27
És amennyire tudjuk,
az egyetlen, amelyet megírt.
:32:31
A jövõ hétre az a lecke,
hogy elolvassátok, és megmondjátok, miért.
:32:35
Akkor...
:32:37
holnap visszajössz?
:32:40
Igen. Azt akarják, hogy játsszak egy kicsit.
:32:42
Hallottam.
:32:44
Az érettségi egy kissé megviselte
a tavalyi csapatot.
:32:48
De ez pont olyan, mint az egyetem, igaz?
:32:51
Te jó iskolába járhatsz,
és õk is megkapják, amit akarnak.
:32:54
Mind megkaphatjátok, amit akartok.
:32:56
Lehet.
:32:59
Örülök, hogy találkoztunk, Jamal.