1:31:02
A szokásosnál kissé nagyobb
a kora reggeli szûkszavúság.
1:31:10
Kérem.
1:31:14
Mit mondana, ma hány diák van itt?
1:31:19
Nem tudom.
1:31:21
Kedveskedne talán nekünk egy becsléssel?
1:31:26
Harminc?
1:31:27
És abból a harmincból egy sem tudja,
ki a szerzõ.
1:31:32
Figyelemre méltónak találom, maguk nem?
1:31:37
Talán máshonnan kéne megközelítenünk.
1:31:40
Ha megnézzük ezt a verset, milyen
következtetést tudunk levonni belõle?
1:31:46
A szerzõrõl?
1:31:48
Bármirõl.
1:31:52
Szokatlannak tûnik valamelyik szó?
1:31:58
Nyugodtan tekintse ezt
megfelelõ pillanatnak a válaszolásra.
1:32:05
"Midõn."
1:32:06
És miért szokatlan?
1:32:10
Mert réginek tûnik.
1:32:14
Valóban réginek tûnik, nemde?
1:32:16
Tudja, miért tûnik réginek?
1:32:21
Mert tényleg régi. Több, mint 200 éves.
1:32:23
Az elõtt írták, mielõtt az apja,
sõt a nagyapja megszületett.
1:32:28
De...
1:32:29
ettõl még nem bocsánatos dolog,
1:32:31
hogy nem tudja, ki írta, ugye?
1:32:36
Sajnálom, uram, én nem...
1:32:39
Magának és mindenkinek, aki itt van,
tudnia kéne, ki írta ezt a verset.
1:32:43
És tudja, miért, Mr. Coleridge?
1:32:46
Ismétlem, tudja, miért?
1:32:49
Csak mondd meg a neved!
1:32:52
Tessék? Hozzá tud tenni valamit?
1:32:58
Csak azt mondtam,
hogy mondja meg a nevét.