:51:02
Milyen sokat is jelentesz nekem...
:51:04
és mégis milyen kevés idõt töltöttünk
együtt az elmúlt pár év alatt.
:51:08
És hirtelen rájöttem, hogy mi a
fenét keresek én Omahában...
:51:13
miközben te ott vagy,
és én veled lehetnék?
:51:16
Érted? Együtt lehetnénk.
:51:18
Várj egy pillanatot. Most jössz?
:51:22
Ha minden jól megy,
vacsorára ott is leszek.
:51:29
Apa, nem hinném,
hogy ez jó ötlet.
:51:31
De igen, nagyon is jó ötlet.
:51:34
Ne mondd nekem, hogy nem kélne
el még egy segítõ kéz az esküvõdre.
:51:38
Segíteni fogok ezzel a lelki teherrel is.
:51:39
Apa. Az a helyzet, hogy Roberta,
Jill, és én kézben tartjuk a dolgokat.
:51:48
Nagyon csábító az ajánlatod,
de maradjunk a megbeszélt tervnél.
:51:52
Majd az esküvõ elõtt egy-két nappal
várlak, ahogyan megbeszéltük.
:51:56
Ezek után feltételezem, nem fogsz
neheztelni, ha nem küldök több csekket.
:52:00
Jézus, Apa, nincs most idõm erre.
Majd hívj fel, ha hazaértél.
:52:06
- Oké?
- Rendben.
:52:09
Szia, Jeannie!
:52:10
Szia, apa!
:52:36
Kedves Ndugu!
:52:38
Hogy vagy? Én jól.
:52:43
Egy héttel ezelõtt elhatároztam, hogy elutazom
Jeannie-hez Denverbe, az esküvõjére.
:52:50
Jeannie könyörgött, hogy menjek
korábban, és segítsek az elõkészületekben.
:52:54
Azonban elmagyaráztam neki, hogy
szükségem van egy kis egyedüllétre.
:52:59
Elhatároztam, hogy ellátogatok néhány olyan
helyre, ahol már nagyon régen jártam.