Intacto

1:24:24

Nem szokásom a játékosokkal beszélgetni.

1:24:29

De most kivételt teszek.

1:24:40

Nézd meg ezt.

1:24:48

Minden reggel
kinyílt a barakk ajtaja

1:24:52

és több embert elvittek.

1:24:55

Elõször a legöregebbeket,

1:24:57

aztán a szüleinket,

1:24:59

bátyáinkat, nõvéreinket .
Két héttel késõbb,

1:25:02

más csak tizenöten maradtunk, mind gyerekek.

1:25:05

Aztán többet nem jöttek.

1:25:08

Aztán, egy szép nap,

1:25:11

megjelent egy férfi.
Nem õr volt.

1:25:14

Egy makulátlan homokszínû

1:25:16

egyenruhát viselt.

1:25:20

Eltakarta az orrát egy fekete zsebkendõvel.

1:25:23

Nem volt túl jó szagunk.

1:25:25

Megfogott a karunknál fogva,
egymás után,

1:25:28

és felírta a számunkat a noteszába.

1:25:32

Aztán hívott, hogy találkozzunk a szüleinkkel.

1:25:37

Aztán elment, és többet nem jött vissza.

1:25:41

Az õrök viszont visszajöttek.

1:25:43

Sorba állítottak minket
és egy számot kiáltottak.

1:25:45

Figyeltem a karomat.

1:25:47

Nem az enyém volt.
Valaki másé.

1:25:50

Amikor kilépett az ajtón,

1:25:53

visszafordult és ránk nézett,

1:25:55

borzasztó elégedetten, hogy gyõzött.

1:25:59

Aztán eltûnt.
És ez így ment tovább.