Collateral
prev.
play.
mark.
next.

:39:02
Te meg azt sem tudod mi lesz tíz
perc múlva.

:39:07
Vagy igen?
:39:22
Ki az ott a trombitával?
:39:24
Õ Daniel, szivi, a tulaj.
:39:29
Nagyszerû. Volna oly kedves hogy
idehívná ezen darab után?

:39:32
– Szeretném meghívni egy italra.
– Sima ügy, kisszívem.

:39:42
19 voltam, asztalokat szedtem le.
:39:46
Nem volt rossz zsuga, de nem ez
volt a lényeg.

:39:49
A zene érdekelt.
:39:52
Vegyük azt az éjszakát! 1964. júli
22. Mit gondol ki jött be azon az
ajtón?

:39:57
Bye, szivi.
:39:58
– Miles Davis. Igen.
– Õ maga?

:40:02
Azokról az ajtókról beszélek. A
legkirályabb ember a világon.

:40:05
Jézus.
:40:07
Egébként pont akkor készültek
felvételei a Columbiánál.

:40:11
Tehát Miles bejön az ajtón.
:40:15
Mire észbekaptunk, felugrott a
zenekarhoz, és már játszott is
velük.

:40:19
Elképesztõ volt. A csóka hihetetlen
volt.

:40:19
Az...
:40:23
Egyébként meg nagyon halkszavú
volt.

:40:25
Mindenki tudta, hogy nem lehet
csak úgy eldumálgatni Miles
Davis-szel.

:40:30
Úgy értem lehetett volna laza,
mégis inkább elmélyülten játszott.

:40:33
Egyszer jött egy kis párocska, és
kezet akartak rázni vele.

:40:38
Mondta a srác, hogy: "Hello, a
nevem..."

:40:41
Miles erre: "Mássz ki a pofámból
te faszkalap!

:40:43
És vidd a hülye kis kurvádat is!"
:40:47
Érted? Hát õ volt Miles.
:40:50
Ilyen volt ha zenélt. Szenvedélyes.
:40:54
– Beszélt vele?
– Annál is jobb.

:40:57
Kb. 20 percet játszottunk.

prev.
next.