1:27:01
- Miért nem?
- Nem is tudom.
1:27:04
Nem lehet az ember hirtelen kõzvetlen.
1:27:07
Elmehetek õnnel Angliába meg minden, de...
1:27:11
Mindig azt mondom,
semmit sem szabad függõben hagyni.
1:27:14
A nevekkel is ez a helyzet.
1:27:17
Képzelje, ha jõvõre találkoznánk,
és azt mondanám:
1:27:19
"Hogy van, Preysing úr?"
1:27:21
Ön azt mondaná: "Az ifjú hõlgy,
aki Manchesterben a titkárnõm volt."
1:27:25
Ez így egészen illendõ.
1:27:28
De képzelje, ha azt kiabáInám:
1:27:29
"Szia, bébi! Emlékszel Manchesterre?"
1:27:34
És õn a feleségével lenne.
Hogy venné az ki magát?
1:27:38
Hagyjuk ki ebbõl a feleségemet,
Flaemmchen, kérem!
1:27:41
- Bocsánat!
- Nem úgy gondoltam.
1:27:49
Maga igazán karcsú, ugye?
1:27:53
- Gondolja?
- Kedves lesz hozzám?
1:27:58
Lgen.
1:28:00
- Nagyon kedves?
- Arra számít, nem?
1:28:06
Azért kedvel egy kicsit, ugye?
1:28:11
Még idegen a számomra, de ez nem számít.
1:28:31
Ön az, báró úr! Mit keres a szobámban?
1:28:35
- Ez a maga szobája, Preysing?
- Lgen, az enyém.
1:28:38
Bocsánat! Biztos eltévesztettem.
1:28:40
Meglátjuk, tévedett vagy sem!
1:28:44
Az az ajtó zárva van, báró úr.
1:28:47
Lgen. Erre jõttem.
1:28:49
Lde! Kérem azt a pénztárcát!
1:28:52
- Micsoda?
- A pénztárcát! Adja ide!