1:20:02
És aztán?
1:20:04
Az esküvõnk után nem sokkal
Victor visszatért Csehszlovákiába.
1:20:09
Szükség volt rá Prágában.
De várta a Gestapo is.
1:20:12
Csak ennyit írtak:
1:20:14
"Victor Laszlót elfogták.
Lágerbe zárták. "
1:20:18
Õrjöngtem.
Egyre vártam a híreket.
1:20:20
Aztán jött a hír.
1:20:22
Meghalt. Szökés közben lelõtték.
1:20:25
Magányos voltam.
Nem is reménykedhettem.
1:20:29
És találkoztunk.
1:20:31
Miért nem voltál õszinte?
Miért titkoltad?
1:20:34
Nem én titkoltam, Richard.
Victor akarta így.
1:20:37
Még a barátai se tudtak róla.
1:20:40
Engem óvott.
Mindent tudtam róla.
1:20:43
Ha a Gestapo megtudja,
veszélyes lett volna rám. . .
1:20:46
. . .és a barátainkra.
1:20:48
Mikor tudtad meg, hogy él?
1:20:52
Mielõtt el akartuk
hagyni Párizst.
1:20:54
Egy barátunk mondta el.
1:20:57
Egy tehervagonban rejtõzött
Párizs mellett.
1:21:00
Betegen. Szüksége volt rám.
1:21:03
Szólni akartam, de nem mertem.
1:21:06
Nem utaztál volna el és a Gestapo
elfogott volna, ezért. . . .
1:21:13
A többit tudod.
1:21:17
A történetnek még mindig nincs vége.
1:21:21
Most mi lesz?
1:21:23
Most?
1:21:25
Nem tudom.
1:21:27
Nem lesz erõm, hogy újra elhagyjalak.
1:21:30
És Laszlo?
1:21:32
Segítesz neki, ugye?
Hogy kijusson innen.
1:21:35
Aztán ott lesz a munkája.
Minden, amiért élt.
1:21:39
Egyet kivéve.
1:21:41
Téged.
1:21:45
Nem tudok többé küzdeni ellene.
1:21:48
Egyszer elhagytalak.
Nem tudnálak újra.
1:21:54
Már nem tudom, mi a helyes.
1:21:56
Te gondolkozz kettõnk helyett!
1:21:59
Mindhármunk helyett!